Már tizenéves korom óta foglalkoztat az emberi lélek és viselkedés téma köre. Miért vagyok olyan amilyen? Miért viselkedem úgy ahogy? Miért idegesítenek néha emberek és dolgok? Miért vonzódom ugyanakkor más emberekhez és dolgokhoz? Miért sikeresebb az egyik ember, mint a másik? Miért sikerül némely embernek minden, mások meg miért vegetálnak csak?
Először is el kell fogadni azt a tényt, hogy mindenki felelős a saját sorsáért, így én is, te is. Bármi, ami az életünkben történt vagy történik, azért történt vagy történik, mert tudatosan vagy tudattalanul ezt gondoltuk, ebben hittünk, és ezzel magunkhoz vonzottuk azt. Nem lehetünk sikeresek, ha mindig másra mutogatunk, és másokat hibáztatunk azért, ami nem sikerült az életünkben. Másokon változtatni nem könnyű, viszont saját magunkon igen.
Ehhez kell az önismeret, vagyis saját magunkat meg kell ismernünk. Mit gondolok rendszeresen, milyen szokásaim vannak, miben hiszek, milyen vágyaim, céljaim vannak, mi az, amit szeretek, mi az, amit nem szeretek? Mi az, ami boldoggá tesz, mi az, ami örömöt okoz? Mi az, amitől félek? Mi az, amit szeretek magamban, mi az, amit nem? Mi az, amin változtatnom kellene, hogy boldogabbnak, kiegyensúlyozottabbnak érezzem magam? Megteszek-e mindent céljaimért, vagy csak várom, hogy történjen valami? Sorolhatnám még a kérdéseket. Vagyis, meg kell ismernünk magunkat, a gondolatainkat, az érzéseinket, a belsőnket, a lelkünket!
Erre ugyanúgy időt kell szánnunk, mint a tárgyi világban létező dolgokra. A tárgyi világ nem más, mint a látható világ. A testünk, a ruháink, a házunk, lakásunk, az autónk, a könyveink, a tárgyaink, a körülöttünk lévő emberek stb., és minden más, amit az öt fizikai érzékszervünkkel érzékelünk. A szellemi, lelki világ pedig a nem látható világ. A gondolataink, az érzéseink, az elképzeléseink, élményeink és még annyi minden más, amit talán fel sem tudunk fogni, emberi értelmünkkel.
Kívánhatjuk, hogy bármi jobban menjen az életünkben, vagy jobb legyen, de ezen egyedül csak mi magunk tudunk változtatni. Mégpedig úgy, hogy elhatározzuk, hogy változtatni szeretnénk, és kigondoljuk, hogy mi is legyen az, amit szeretnénk, s a megfelelő információgyűjtés után a tettek mezejére lépünk. Iskolai oktatás rendszerünkben sok mindent megtanulunk, de mindez nagyobbrészt, csupán a tárgyi világgal kapcsolatos. Azonban a fizikailag látható világ, csak egy parányi része mindannak, ami létezik. Mindaz, amit látunk, csak kivetülése a szellemi világnak. Hogyan is lehetne ezt megérteni?
Képzeld el, hogy egy homokos tengerparton sétálsz. Ameddig a szem ellát, csak homokot látsz, végtelen messzeségig. Egyszer csak felötlik a fejedben egy gondolat, hogy építhetsz a homokból egy várat. Elképzeled milyen is legyen, és nekilátsz. Megalkotod a homokból a várat, amit elképzeltél. De bármi mást is létrehozhatsz a homokból. A megvalósulást tehát mindig megelőzi egy gondolat. Az összes találmány így jött létre. A világegyetem nem másból áll, mint energiából. Minden energia. Minden ebből az energiából jön létre. S mindannak a kulcsa, amit az ember létrehozott és megalkotott: a gondolat és a képzelet. Minden belőlünk indul ki. Amint belül, úgy kívül.
Vagyis saját gondolatainkkal és képzeletünkkel teremtjük elő a körülöttünk lévő világot. Ha ezt a törvényszerűséget egyszer megértjük, akkor sosem fogunk rajtunk kívülálló dolgokat hibáztatni azért, ha valami nem sikerül az életünkben. Ha veszünk egy számítógépet, meg kell tanulnunk, hogyan is működik. Milyen programok vannak benne, milyen törvényszerűségei vannak, mit kell tennünk, hogy használni tudjuk rendeltetésszerűen. Ugyanígy ha boldogabbá, sikeresebbé szeretnénk tenni életünket, keresnünk kell a módját, hogy megtanuljuk az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, hogy megtanuljuk önmagunk lelki működését és törvényszerűségeit. Váljunk „kereső emberré”! Mi emberek akkor is működünk, ha nem rendeltetésszerűen bánunk önmagunkkal, de mennyivel jobb életet élhetnénk, ha ismernénk a „használati útmutatót” önmagunkhoz, hogy hogyan éljünk boldog, sikeres, kiegyensúlyozott életet. Az emberi lélek nagyon bonyolult és összetett, sok minden befolyásolja. Jézus mondja a bibliában: -„Ne halat adjatok az embereknek, hanem tanítsátok meg őket halászni!”
Régóta az történik a világban, hogy inkább halat adnak az embereknek. Már az ókorban is ez volt a koncepció: „Kenyeret és cirkuszt a népnek!” Sajnos a politikai hatalmak a mai napig is ezt a taktikát folytatják. Ha minden ember tudatossá válna, és „kiokosodna”, akkor nem lehetne irányítani és manipulálni őket. Pedig ha jobbá szeretnénk tenni világunkat és fizikai létünket itt a Földön, akkor inkább azt az utat kellene követni, hogy minden embert meg kellene tanítani halászni. Vagyis meg kellene tanítani arra, hogy tudják azt, hogy saját sorsuk irányítása a saját kezükben van a saját gondolataik, érzéseik és képzeletük által, és arra, hogy tudják azt, hogy a világegyetemben levő hatalmas energiából mindig az teremtenek elő az életükben, amit akarnak, és amit elhisznek.
Szeretnék én is hozzájárulni a fejlődésedhez mindazzal, amit megtanultam és összegyűjtöttem eddigi életem során. Kívánom, hogy legyél boldog és sikeres! Sok sikert a tanuláshoz!